Kopjáss István Zsarátnok város főügyészévé választják. A dzsentri Kopjáss tele vágyakkal és jobbnál-jobb ötletekkel. Azt hiszi, hogy a dolgok úgy fognak menni, ahogy ő gondolta. Mindenfelől rokonokkal találja körbe magát, ám nem tudhatja, ki igazán rokon, és kicsoda nem. Ahogy az a műben is kiderül, az ember nem választhatja emg a rokonait. A Sertéstenyésztő mögött sok mosott pénz és csalás rejtezik, melyeket tisztára kéne mosni. Kopjáss csak későn jön rá, hogy ő egy bábu a nagyobbak kezében, és valójában nem az akaratát cselekszi. Időközben beleszeret egy rokonába, és mindenféle bonyodalomba keveredik a szegényebb rokonai miatt, villát is vesz a villasoron, aminek minden darabja adócsalásból van. Jól mutatja a taxisofőrös eset, hogy a vezetőknek pitizni akart a nép, mintha nekik nem kéne fizetni semmiért. A fényűzés és pompa világába csöppent bele, melyet felesége megvet, ám Kopjáss nem hallgat rá, ő csak későn látja a dolgok nyitját. Kopjáss öngyilkos lesz, mert rájön, hogy ugyanolyan korrupt lett, mint az általa megvetett többi politikus. A város neve is szombolikus, Zsarátnok, a zsarnokok városa. Kopjáss könnyen irányíthatósága miatt került főügyészi hivatalba, s tudta nélkül fojton beleszóltak a dolgaiba, mindig ráerőltették mások az akaratukat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.