Maga az ember, kocsmázós, hasis életével megnyerhetné az ifjak tetszését, de művei...

Ilyen egy bolond művészeket, mint a korban voltak. Impresszionisták, szecessziósok és szimbolisták. Értelmetlen összezsúfolt képeket festettek, össze vissza csicsázottverseket írtak. Azt hittem, hogy már túl vagyok a legroszabb korszakon, de sajnos most tanuljuk.

Kapcsolatok című versében a sok értelmetlen jelzős szerkezet között alig lehet eligazodni. Még egy ilyen marhaságot, mint a szinesztézia. Hogy lehetne egy tárgynak íze, és hang illata... El se hinné az ember, ha nem olvasná. Még egy ilye furcsán őrült költészetet a világon nem lehet találni. Fülnek is fáj az olvasása, hát még a léleknek (már akinek van).

De ebben van a kedvencünk Levivel: az Oboa édesek!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.